A Hallgatói Önkormányzatok feladata az intézmény hallgatóinak érdekképviselete, adminisztrációs ügyeik egy részének intézése és a tudományos- és közösségi élet szervezése.

Jelenleg az egyetemek, főiskolák vezetésében a hallgatói érdekképviseletek részvételi aránya 30%-os, és egyetértési jogot gyakorolhatnak a térítési és juttatási kérdésekben, a vizsgaszabályzat és a kollégiumok kérdéseiben.

A felsőoktatási törvénytervezet szerint a jövőben a hallgatói érdekképviselet aránya a szenátusban és a bizottságokban a felére, 15%-ra csökkenne. Tehát a hallgatók nem tudnának érdemben megjelenni az intézmény vezetésében, így, ha a hallgatókra nézve kedvezőtlen döntést hozna a felsőoktatási intézmény vezetősége, a hallgatói érdekképviseletnek semmilyen lehetősége nem lenne azt befolyásolni. Ha megbénítják a hallgatói önkormányzatok működését, ki fog közvetíteni az intézményvezetés és a hallgatóság között? Ki fog gólyabálokat, sportnapokat szervezni, szociális támogatásokat, kollégiumi jelentkezéseket bírálni? És vajon miért akarják ilyen nagy mértékben korlátozni az érdekképviseletet?