A nép hangja a Fidesz vezetéséig is felhallatszott, így a miniszterelnök leküldte Navracsics Tibort (ELTE ÁJK), rakjon rendet az oktatás ugarán. A meddő sárdobálás konstruktív vitává alakult, Hoffmann Rózsa és helyettese pedig kispadra lett ültetve az égetően fontos felsőoktatási törvény kapcsán, melyet vélhetően a választást megnyert párt oktatási-holdudvara vesz át. Személycserét a kabinet EU elnökség alatt amúgy sem hajt végre. A megújult közegben célt érni látszik az ELTE hallgatók 12 pontja, ahogy a HÖOK állásfoglalása is (pl. vizsgakérdések autonóm szabályázása is pozitív fogadtatásra talált). Sértődött professzorok helyett mostantól a regnáló rektorok véleményével kell ütköztetni álláspontjainkat, mely – legyünk bizakodók – jóval szerencsésebb helyzet. A munka viszont messze nem ért véget: egy bigott koncepció landolt a kukákban, szeptemberre ellenben egy új hatályos FTV-t akarja megörvendeztetni a kormányzat a gólyákat (ez amúgy rendben is, valljuk be a 2006-ban elfogadott jogszabály erősen Tajgetosz-pozitív), melyet nulláról indulva extra gyorsan meg kell alkotni. Rohamléptekben és koncentráltan kell véleményt adni, vagy épp nyomást gyakorolni, innentől ugyanis minden hét tartalmilag döntő szereppel bír.

 

Lehet még tüntetés március 16-án: egy baljós helyzet dőlt most meg, viszont semmilyen hallgatói garancia nincs a most (újra) induló törvényalkotási munkában.

Hogy jutottunk ide? Optimistább nézőpontok szerint 54 ezer gombnyomás, és megannyi írástudó rosszalló véleménye (pl. a hallgatói preferenciák nyilatkozatában megfogalmazottak alapján) elegendő volt az újratervezéshez. Borúsabb szemlélők augusztus óta ismételgetik, hogy a KDNP-s gumicsont után üdvrivalgás közepette viszünk vállunkon majd egy olyan Lex Pokornit, mely mondjuk 2010 nyarán messze nem talált volna pozitív fogadtatásra.  

A felsőoktatási törvénytervezet új változata szerint a hallgatók csak háromszor bukhatnak, és félévenként minimum 15 kreditet teljesíteniük kell.

A vizsgaalkalmak szigorú korlátozása helyett a HÖOK félévenként minimum 15 kredit megszerzésének előírását javasolta. A javaslatot el is fogadták, meg nem is. A módosított törvénytervezet előírja félévenként legalább 15 kreditet megszerzését, de a vizsgaalkalmak korlátozásából sem engedtek, egy tárgyból maximum négyszer lehet majd vizsgázni.

Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának új elnöke szerint az tervezet rendelkezése az utóvizsgákról egyfajta "vizsgaturizmust" is elindíthat: „A vizsgák során már a második javító vizsgaalkalommal más tanár előtt vizsgázhat, a negyedik vizsga letétele – külön kérésre – szervezett független vizsgabizottság előtt lehetséges, akár más intézményben is”

Amennyiben a hallgató negyedjére sem tudja teljesíteni a vizsgát, vagy nem teljesít átlagosan minimum 15 kreditet félévenként, automatikusan törli magát a hallgatók névsorából.

A kibukott hallgatók a módosított koncepció szerint nem terjeszthetnek elő felvételi kérelmet egyik felsőoktatási intézmény azonos szakára sem. Erről Hoffman Rózsa decemberben még úgy nyilatkozott, hogy az a hallgató, akit tanulmányi okból elbocsátanak, már a következő tanévben felvételizhet ugyanarra az egyetemre, és ugyanarra a szakra is, ahová addig járt.

A HÖOK javasolta az átsorolás intézményének fenntartását és szigorítását is, amely eddig lehetővé tette, hogy a legrosszabbul teljesítő államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatók alsó 15 százalékát átsorolják költségtérítéses képzésbe, helyükre pedig a legjobban teljesítő költségtérítéses hallgatók kerüljenek. Az átsorolás rendszere, amely eddig jobb teljesítményre ösztönözte a hallgatókat, teljesen kimaradt a tervezetből.

A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció az általános költségvetési megszorítások részeként az állami felsőoktatás támogatását is jelentősen lefaragja, és az angliai egyetemek tandíjának éves felső határát a jelenlegi 3290 fontról (egymillió forintról) 9000 fontra (3 millió forintra) emelné az angliai és az Európai Unió hallgatói számára.  Az ázsiai, amerikai és indiai diákok már eddig is 12 000 – 15 000 fontot fizettek évente.

A tandíjat az angolok Student Loan- ból fizetik (hasonló a diákhitelhez, csak jobbak a visszafizetési feltételek), és a kollégiumra, ami átlagosan 70-150font/hét illetve a napi megélhetésükre Maintanence Loan-t vesznek fel, ami körülbelül 3500 font/év. Tehát a hallgatók évente alsó hangon 7000 font adósságot halmoznak fel.

A változások a jelenlegi egyetemistákat még nem érintenék, ők befejezhetnék tanulmányaikat a mostani tandíjaikkal, de mivel a következő generáció még túl fiatal az utcára vonuláshoz, a hallgatók már november közepe óta több tízezer fős tiltakozó felvonulásokat tartanak.

A legnagyobb megmozdulás Londonban volt, ott a diákság elfoglalta a Konzervatív Párt székházát.  Több ezres demonstrációk voltak már Liverpoolban, Manchesterben, Bristolban, Birminghamben, Leedsben, Brightonban, Oxfordban, és Cambridge-ben is.  A hallgatók nyolc nagy egyetemen foglaltak el épületeket, köztük az oxfordi egyetem világhírű Bodleian könyvtárát.

www.youtube.com/watch

 

Mariastella Gelmini olaszországi oktatási miniszter a 2011-es évre 700 millió eurós megszorításokat tervez a felsőoktatásban, az elmúlt hónapokban több ezer ösztöndíjat töröltek. Ezen kívül csak minden ötödik nyugdíjazott professzor után vesznek fel egy új tanerőt. Berlusconi védelmébe vette a reformot, amelyre szerinte az egyetemi rendszer korszerűsítése miatt van szükség.

Az egyetemisták október óta folyamatosan tüntettek a felsőoktatási reform ellen. Róma utcáin 50 ezer diák vonult végig, elfoglalták a római városháza előtti teret, a Capitoliumot, és a rendőrség akadályozta meg őket abban, hogy a parlamentik nyomuljanak.  A tüntetések több nagyvárosban is káoszt okoztak.

Pisában a diákok a vasúti sínre lépve bénították meg a közlekedést, pályaudvarokat foglaltak Cataniában és Triesztben. Velencében a Canal Grandén a tudósok és kutatók együtt demonstráltak a hallgatókkal. Tüntettek Torinóban, Palermóban és Genovában, Bresciában a diákság elfoglalta az egyetem közgazdasági karát. Bolognában egy több ezer fős menet lezárta az A14-es autópályát, ezzel bénítva meg a forgalmat. A belvárosban a diákok 30 kiló trágyát szórtak Berlusconi pártja, a Szabadság Népe székháza elé.

December 21-én A jövő a miénk! - transzparenssel foglalták el a római hét domb egyikét az oktatási reform ellen tüntető általános iskolás felső tagozatosok, miközben az egyetemisták lezárták a Róma-l'Aquila autósztrádát. A hallgatók Velencében lelakatolták az egyetemet, Nápolyban pedig elfoglalták a kikötőt.

Maurizio Sacconi szociálisügyi miniszter elítélte a tüntetőket, mondván, az ő kötelességük a tanulás, nem pedig a demonstrálás.

 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzata 12 pontban fogalmazta meg a felsőoktatási törvénytervezettel szemben támasztott követeléseit. Remélik, hogy a hallgatói állásponttal az egyetem minden polgára, oktatója, dolgozója, és az egyetem vezetése egyaránt azonosulni tud.

A kiáltvány szerint magyar felsőoktatás célja a szakmájához értő, demokratikus elveket valló magyar értelmiség nevelése kell legyen, és a minőség- érték- ás tudásalapú, a mobilitást nagymértékben támogató felsőoktatási rendszer kialakítását várják.

Reméljük, hogy az ELTE EHÖK tényleg minden lehetséges fórumon képviselni tudja majd álláspontját, és a többi egyetemmel karöltve képesek lesznek kiharcolni a hallgatói jogok biztonságát, és egy olyan koncepció megalkotását, ami a fedlsőoktatás minőségének javulását szolgálja.

Hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának Elnöke, Nagy Dávid úgy nyilatkozott, hogy a felsőoktatási törvénytervezet jelenlegi formájában nem szolgálja a felsőoktatás minőségi javulását, és a hallgatói jogok sincsenek megfelelő biztonságban.

Mivel Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár már nem óhajt a továbbiakban a hallgatókkal egyeztetni, vidéken már februárban megkezdődhetnek a hallgatói tiltakozások, Budapesten pedig március 16-ra várható demonstráció, amitől ugye már tudjuk, hogy Hoffmann nem fél: tediplomad.blog.hu/2010/12/20/nincs_tovabb_8

A HÖOK még idén nyílt levélben fordul Orbán Viktor miniszterelenökhöz.

www.elteonline.hu/online-hallgatoi_onkormanyzat/2334/hook_marc_an_demonstralhatunk

 

Gúr Nándor (MSZP) országgyűlési képviselő szerint, ha a felsőoktatási törvény koncepciója megvalósul, több egyetem is bezárhatná kapuit. A koncepció szerint csak azok az intézmények működhetnek, ahol az oktatók kétharmada tudományos fokozattal bír. Ezzel a feltétellel veszélybe kerülhetne az ELTE állam -és jogtudományi kara, a BCE sem képezhetne tovább közgazdászokat, és a BME sem adhatna nekünk villamosmérnököket.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pálinkás József a Magyar Nemzetnek fogalmazta meg véleményét a felsőoktatási törvénytervezetről. Meglátása szerint a koncepció célja csakis a bolognai képzési rendszer fejlesztése lehet, nem pedig a régi rendszer visszaállítása. Pálinkás József több ponton bírálta a tervezetet, és a pedagógus életpálya-modellt is.

Forrás: www.mti.hu/

Hoffmann Rózsa láthatóan nem kíván tovább egyeztetni sem a hallgatókkal, sem más szakmai szervezetekkel. Nem fél a hallgatói tiltakozásoktól, és a pedagógusbérek emelésére tett ígéretét is visszavonja.

tv2.hu/mokka/video/keszul-az-uj-kozoktatasi-torveny-2

A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (NEFMI) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) találkozóján minisztériumi részről nem történt változás a következő kérdésekben:

A hallgatói érdekképviselet aránya csökkenjen a felére, 30%-ról 15%-ra.

A szociális támogatások igénybevétele elvégzett kreditmennyiséghez kötődjön.

A lehetséges vizsgaalkalmak száma 4+1 legyen.

Az indokok igencsak sántítanak, az egyharmados hök képviselet visszaszorításával a hallgatói érdekképviselőket szeretnék megkímélni attól, hogy a professzorok megvásárolják tőlük egyes döntésekben a szavazatokat.

Az új törvény az alapelveket rögzíti, a részleteket alacsonyabb szintű jogszabályok szabályozzák.

A NEFMI csak a felsőoktatás működését szabályozó kerettörvény tervét bocsátotta vitára, és nagyon sok konkrét kérdést minisztériumi hatáskörbe utal, melyeket rendeleti úton kíván a későbbiekben szabályozni. A rendeleteket viszont nem kell megszavaztatni a parlamenttel, és nem is kell társadalmi vitára bocsátani, így a kerettörvény túl nagy szabad mozgásteret biztosít a Minisztérium számára. Félő, hogy a jelenlegi koncepció csak az előszava az elkövetkezendő eseményeknek.

A felsőoktatási törvénytervezettel kapcsolatban az egyetemek polgáraikkal is egyeztetnek, és közösen alakítják álláspontjukat. A hallgatók szervezett nyilvános vitafórumokon, illetve online is elmondhatták mit gondolnak a koncepcióról. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem polgárai is nagy számban véleményezték a tervezetet, és a Debreceni Egyetem hallgatói között is nagy visszhangot váltott ki a koncepció.

PTE: Az Egyetem álláspontja szerint a koncepció összességében a minőséget a központba helyező, az állami források takarékos felhasználását célzó elképzelés, amely azonban jelentősen korlátozza a felsőoktatási intézmények autonómiáját, és nélkülözi a koncepció egyes elemeinek kialakításához készített hatástanulmányok ismertetését.www.pecsistop.hu/articles/article.php

DE: A törvénytervezet konzervatív felsőoktatási modellt hozna létre, amely figyelmen kívül hagyná az eddig elért előremutató eredményeket.civishir.hu/hajdu-bihari-hirek/debreceni-hirek/egyetem-nem-elegge-eloremutato-a-terv/1210091237

ELTE: A koncepció súlytalanná tenné a hallgatói képviseletek szerepét a tanulmányi és vizsgaszabályzatban.elteonline.hu/online-egyetemvezetes/2207/_ftvkoncepcio_miniszterium_kontra_egyetemek

A Magyar Rektori Konferencia sem elégedett a felsőoktatási törvénytervezettel. Több ponton is bírálták a koncepciót és eljuttatták véleményüket a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságának. Többek között kérik, hogy a társadalmi vita során keletkezett értékes hozzászólásokat vegyék figyelembe, és szeretnék elérni a törvénytervezet újratárgyalását is.

4. A hatáskörök ott vannak, ahol a megoldandó problémák fellépnek.

Vajon mit jelenthet ez pontosan?

Az FTV nem mondja ki egyértelműen:

- Sem a tanítás és a tanulás alkotmányos jogának érvényesüléséhez szükséges jogi garanciákat

- A tanítás, a kutatás és a művészeti élet szabadságát

- Az oktatók, a kutatók és a hallgatók az autonómia gyakorlásában való részvételét – melyek a hatályos törvényben még mind szerepelnek.

- A felsőoktatási intézmények politikai függetlenségét

- A hallgatói, oktatói, dolgozói egyéni és közösségi jogok érvényesülésének biztosítását - A tandíj bevezetésének elkerülését

- Hogy a Magyar Köztársaság minden állampolgárának joga van a felsőoktatás által nyújtott szolgáltatások igénybevételéhez

A Hallgatói Önkormányzatok feladata az intézmény hallgatóinak érdekképviselete, adminisztrációs ügyeik egy részének intézése és a tudományos- és közösségi élet szervezése.

Jelenleg az egyetemek, főiskolák vezetésében a hallgatói érdekképviseletek részvételi aránya 30%-os, és egyetértési jogot gyakorolhatnak a térítési és juttatási kérdésekben, a vizsgaszabályzat és a kollégiumok kérdéseiben.

A felsőoktatási törvénytervezet szerint a jövőben a hallgatói érdekképviselet aránya a szenátusban és a bizottságokban a felére, 15%-ra csökkenne. Tehát a hallgatók nem tudnának érdemben megjelenni az intézmény vezetésében, így, ha a hallgatókra nézve kedvezőtlen döntést hozna a felsőoktatási intézmény vezetősége, a hallgatói érdekképviseletnek semmilyen lehetősége nem lenne azt befolyásolni. Ha megbénítják a hallgatói önkormányzatok működését, ki fog közvetíteni az intézményvezetés és a hallgatóság között? Ki fog gólyabálokat, sportnapokat szervezni, szociális támogatásokat, kollégiumi jelentkezéseket bírálni? És vajon miért akarják ilyen nagy mértékben korlátozni az érdekképviseletet?

A legtöbb alapszakot képtelenség 3 év alatt teljesíteni. A csúszást sokszor elősegíti a tantárgyak szigorú egymásra épülése (tehát a hallgató nem végezhet magasabb szintű kurzusokat, amíg szerzett jegyet egy korábban kötelező tantárgyból). Lassítják a haladást az 50 kredites minor szakok (egy alapszaktól eltérő szak minor változata) , vagy specializációk is. Az Erasmus-képzés, a külföldi tanulmányutak garantáltan meghosszabbítják az alapszak elvégzésének idejét, hiszen az egységes európai felsőoktatási térség víziója, még nagyon messze van.

A normatív rendszer, amelyben az állam a hallgatók száma után fizet az egyetemnek, arra kényszeríti az intézményeket, hogy minél több hallgatót vegyenek fel, és minél többet tartsanak is meg. Ez egyértelműen az oktatás színvonalának romlásához vezet. 2010-ben 96898 tanuló jelentkezett első helyen alapképzésre, és 63757 tanuló be is jutott valamilyen egyetemre. A vidéki egyetemek fennmaradásukért küzdve szinte bárkit hajlandóak felvenni, akinek van pulzusa, ezzel pedig értéktelen diplomák tömegével árasztják el a munkaerőpiacot. A felduzzasztott, nagyszámú, átlag 2-300 fős évfolyamokhoz nem társul elég oktató, sok esetben nem jön létre tanár és diák között a hatékony, eredményes munka.

A felsőoktatásba bejutott hallgatók nagy része felkészületlen, még alkalmatlan a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A közoktatás mulasztásainak pótlását nem testálhatják az egyetemekre. A műveltség és kompetenciák hiányát nem tölti ki a végzős középiskolásokon esetlegesen követelt két emelt szintű érettségi. Nem abból a diákból lesz eredményes egyetemi hallgató, aki birtokol egy bizonyos adathalmazt. A minőségi felsőfokú oktatás létrejöttéhez elengedhetetlen a közoktatás fejlesztése, új alapokra helyezése. Ugyebár a házat sem a kéménynél kezdjük építeni. Ezt persze odafönt is tudják. Vajon hogy képzelik el a közoktatást? Hát így: http://index.hu/belfold/2010/12/03/kozoktatasi_torveny_vitaanyag/

A 3 (bachelor) + 2 (master) éves képzések tanterveinek kidolgozása is rohamtempóban zajlott. Ráadásként a tantervekkel kapcsolatos elvárásait a minisztérium folyamatosan változtatta, nem történtek meg a kellő egyeztetések. Előfordult, hogy kész 7 féléves tanterveket az utolsó pillanatban kellett 6 félévesre redukálni. Az oktatók nagy részének fogalma sem volt arról, hogy miről fog szólni az alapképzés, ezért a korábbi 5 éves képzés anyagát nagyon sok helyen belesűrítették az első 3 évbe. Ennek folyományaként a hallgatók nagy része nem is tudja befejezni 3 év alatt az alapképzést, és a zsúfolt órarendeknek és vizsganaptáraknak köszönhetően az elsajátított tudás is felületes marad.

Magyarország 1999-ben írta alá a Bolognai Nyilatkozatot, ezzel vállalva, hogy oktatási rendszerét hozzáigazítja a többlépcsős angolszász modellhez. Az átálláshoz szükséges előkészületeknek 2002-ben láttak hozzá, és 2006-ban már el is indult az első bolognai évfolyam.Az új rendszer elhamarkodott bevezetése olyan súlyos problémákat eredményezett a felsőoktatásban, amiket nem sokáig lehetett gyermekbetegségeknek nevezni.